Miközben én a teljes pénteket és szombatot gyakorlatilag itthon döglöm, ezalatt M. kábé fél órára volt otthon, bár őszintén szólva baromi kedves volt, mert a fél órában írt nekem msnen és ez tök rendes volt tőle meg minden, bár lehet csak azért írt, mert küldtem neki egy linket, míg nem volt fent. Namindegy.
Jelenleg mindenesetre magányos vagyok és nyomott. Úgy érzem, nem felelek meg eléggé. Kinek? Minek? Fogalmam sincs.
Az is lehet, hogy egyszerűen csak utálok egyedül lenni, utálom, hogy senki nem szeret, senki nem ad biztonságot.
Utálom, hogy nincs kapcsolatom és nem járok senkivel. Egyáltalán nem tölt el mostanában örömmel. Rossz érzés. Hiányzik a szerelem.
De most nincs itt az ideje a kapcsolatban levésnek és a szerelemnek. Ez most gedva szar, de teljességgel fölösleges bármibe is belemenekülni. Igenis, legyek egyedül. Igenis, gondolkozzak szépen. Lépjek rajta túl. Éljem túl.
Majd amikor úgy érzem, jöhet új szerelem és kapcsolat, nem kell ezen aggódni. Most jöjjön a letisztulás, megtisztulás, átértékelés.
