Gyűlölöm, mikor ezt csinálja.
Nekem beszélnem kell, de ő nem szól egy szót se, de tényleg, frankón nem nyitja ki a száját, teljesen be van sértődve vagy retteg vagy mittudomén, de persze nem kérdezhetem meg, hogy most épp mily szörnyűséges borzalmat követtem el, mert akkor rámveti ezt a "nem hiszem el, hogy nem tudod magadtól is, ha nem érzed, hogy mi bánt, akkor már abszolúte veszve van minden, hogy lehetsz ilyen önző és érzéketlen" című pillantást, ami magában nem lenne rosszabb, mint bármi más, amit produkál, viszont előrébb nem jutottunk, így teljesen mindegy. És persze lehetnek elképzeléseim arról, hogy mi a problémája (aggódik), csak épp az a a gond, hogy ezek eddig CSAK olyan alkalmakkor jöttek elő, amikről később kiderült, hogy előre segítettek és nem bántam meg őket soha.
Csak szegény anya, nem akarom én, hogy rossz legyen neki, de hát mi a fenét csináljak vele, ha semennyire se hajlandó együttmúkodni.