Nagyon durva időkomplexusom van. Nem tudom érzékelni az időt, nem tudom meghatározni, hogy mennyi telt el, két órát simán hiszek két percnek és egy hetet az örökkévalóságnak, imádom és rettegek tőle, szeretném, hogy fusson és szeretném, hogy vánszorogjon, nem tudom eldönteni, mikor jött el a megfelelő pillanat, megdöbbent, hogy amit hónapoknak érzékeltem, az valójában néhány nap...
Van egy olyan szörnyű sejtelmem, hogy kiestem a téridőből.