Gyűlölök M.mel beszélni, mindig szomorúbb leszek még az alapállapotomnál is, nagy ám a móka kérem. :D Mindegy, ez a mai nap rámegy a gyászra teljesen, holnaptól meg nekiállok dolgokat csinálni, összeszedem magam és nem egész nap csak kattogok, persze nem hagyom teljesen abba, mert a bánat előrevisz ám és nem akarom elfojtani meg semmi, csak egy idő után zavaró ez a sok melankólia.
Behunyom a szemem, mivel látni akarok.
2009.06.14. 18:18
melankóliaa
Címkék: szakítás érzés
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://sanssouci.blog.hu/api/trackback/id/tr851184698
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.