hősünk mostan be-le-lép

"Mihelyt nem térhetünk vissza, csak azzal kell törődnünk, hogyan juthatunk előre a legjobban."

Naptár

május 2009
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív > >> 
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Friss topikok

  • Merci!: ez nem korfüggő :) úgy értem, ezt a lazaságot ér megtartani később is, amikor már (a többiek szeri... (2009.09.24. 19:35) ránézek és eltűnik.
  • sanssouci: szia Eszti! köszönöm szépen a visszajelzést, nagyon örülök, hogy szereted olvasni az írásaimat :) ... (2009.03.26. 12:26) blogcsere

Címkék

(szivecske) (22) akedvesté (2) alkusz (2) álom (1) blablázás (2) család (4) csé (2) döntés (6) érzés (34) ezaszerelem (10) félelem (5) halál (2) idézet (11) inspiráció (1) karácsony (4) kit (9) könyv (2) m. (10) maastricht (8) mjúzik (23) mónka (4) pasi (6) suli (7) süttyer (2) szakítás (16) szavazás (1) szex (2) ted (1) zajlik (26) Címkefelhő

Behunyom a szemem, mivel látni akarok.

2009.05.25. 14:15 sanssouci

chicken out?

Címkék: blablázás

Az erkély teljességgel rá fog szoktatni a dohányzásra, amikor nem tudom, mi van, mi legyen, vagy csak a fílingért, kimegyek, tiszta nyugi az egész, cigizek, és annyira laza, harmonikus és vicces lesz az egész helyzet, amiben épp lődörgök.

Nemértem, az angolban mért vannak ezerszer jobb szavak, mint a magyarban, lásd chicken out. Kicsirkülni valamiből. Beparázni? Ez nem annyira jó. A chicken out kifejezi, hogy van egy helyzet, amiben jó, hogy benne vagy és tovább kéne vinned, de megijedsz és csirke leszel és nem mered, és a szó hangulata sugallja, hogy nem volt jogos a menekülésed csak nyuszi voltál, sőt CSIRKE, és leléptél kiléptél elmentél abbahagytad elfutottál nemmerted. Egyszerre vicces és közben azért aláz is.

Szólj hozzá!

2009.05.25. 10:08 sanssouci

3 - időkomplexus

Címkék: érzés (szivecske)

Nagyon durva időkomplexusom van. Nem tudom érzékelni az időt, nem tudom meghatározni, hogy mennyi telt el, két órát simán hiszek két percnek és egy hetet az örökkévalóságnak, imádom és rettegek tőle, szeretném, hogy fusson és szeretném, hogy vánszorogjon, nem tudom eldönteni, mikor jött el a megfelelő pillanat, megdöbbent, hogy amit hónapoknak érzékeltem, az valójában néhány nap...

Van egy olyan szörnyű sejtelmem, hogy kiestem a téridőből.

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása