hősünk mostan be-le-lép

Tökéletesen fel vagyok készülve a karácsonyra, pont úgy, mint az időjárás.

Én lévén a Jézuska, a családtagjaim teli lesznek ajándékokkal.

Holnap kész leszek a barátoknak szánt csokilikőrökkel is. És csinálok még színes átlátszó cukorközepű sütiket. (A közepükben persze fantáziadús firkálmányokkal és szivecskékkel.)

A tesómmal már kitaláltuk a Fa nevét: idén a Fa neve Benő lesz.

A hó sok (soksoksok), lehet szánkózni, hóembert építeni, hógolyózni, de a legjobban mégis megfagyni lehet.

Megvolt az idei (nem, inkább az életem) legszebb romantikus hullóhóbansétálós-őrültenszerelmes élménye.

Szinte már az orromban érzem a fenyőillatot, a nappaliban olvasgatást (szigorúan regényt) és alig várom.

Holnap a Sancival mézeskalácsot sütögetünk.

Ez a csodás pihengetős hétvége is leállított és ünnepi hangulatot adott. Szerintem be is vezetjük Kittel, hogy a karácsony előtti hétvége kettőnké lesz mindig.

Olyan rég voltam ennyire ráhangolva a karácsonyra. :)

Ritka nálam, hogy utolsó órán meghatódjak, hogy naigen, ez a félév szép volt, pláne, hogy kb 10 tanóra alatt mégis milyen kötődés alakulhatna ki.

De idén több ilyesmi is volt. Statból is imádtam a nénit, vezszervre konkrétan csak azért jártunk be, mert a lány kedves volt, ma pedig kisvállon csudaszép volt a befejezés.

Szeretek meghatódni ilyenkor. Ha véletlenül a tanár is és mi is tudtunk adni egymásnak néhány dolgot és mindenki együtt dolgozott az egészért, az szép és hálás vagyok, hogy néha ilyesmit megélhetek.

Fantasztikus, hogy imádok a suliban netezni, tanulni, szimplán gépnél lenni, ha közben hallgathatok zenét.

De amint nincs a  fülemben zene, elkezd zavarni a többi ember, leesik a kreativitásom, csomó dolgot nem tudok megnézegetni és azt gyűlölöm.

Mellesleg rájöttem, hogy az unokatesóm pont úgy néz ki, mint a Regina Spektor.

1. Completely involved in what we are doing - focused, concentrated.

2. A sense of ecstasy - of being outside everyday reality.

3. Great inner clarity - knowing what needs to be done and how well we are doing.

4. Knowing that the activity is doable - that our skills are adequate to the task.

5. A sense of serenity - no worries about oneself, and a feeling of growing beyond the boundaries of the ego.

6. Timelessness - thoroughly focused on the present, hours seem to pass by in minutes.

7. Intrinsic motivation - whatever produces flow becomes its own reward.

Anya állandóan fagyhalált csinál itt nekünk, annyira hideg van, hogy lefagy az agyam és nem tudok se gondolkodni, se semmit.

Úgyhogy ennyit a bejegyzésről is, a gondolkozásom szétfagyás okán leállt.

Újabban nem tudok itthon tanulni, mert bármibe kezdek is bele, annyira jó ötleteim támadnak és annyi újat és klasszat kezdek el megvalósítani (amik persze konkrétan nem kapcsolódnak mondjuk a kisváll tankönyv megtanulásához), és ezek ráadásul mind olyan fontosak, hogy kár lenne elpocsékolni az ihletet és egy csomócsomó hasznos dolgot tanulok, amiknek semmi köze a jelenlegi feladataimhoz.

Úgyhogy beköltözök a suliba tanulni, az lesz. Vagy elkülönítek magamnak ilyen délelőtti időszakokat, mikor semmi mást nem csinálok a könyvek tanulásán kívül.

(Amúgy, jön a hó. :)
Ma reggel kitámolygok zuhanyozni, egyszer csak kinézek az ablakon és láttam, hogy esik a hóóó, hát nem tudtam visszafogni magam, hogy ne ugorjak rá visítva Kitre, de nagyon drága volt, mert ahelyett, hogy leütött volna, azt mondta álmos szemekkel, hogy "Tényleg?", nagyot nyújtózott, odabattyogott az ablakhoz és konstatálta, hogy "Tényleg!" és nagyonnn cuki volt.
És mindez még csak a kezdet! Mármint a havazást illetőleg.)